Selected Passages from Hungarian-Ottoman Wars

Adolf von Schwarzenberg (1547-1600)

He was born in 1547 in Gimborn, in North Rhine-Westphalia, in a family of Frankish origin. 
 Schwarzenberg előbb II. Fülöp spanyol király és a francia Katolikus Liga seregében harcolt, 1594 őszén azonban felettesét, Karl von Mansfeldet a magyarországi hadszíntérre helyezték át és megbízták 2000 gyalogos, 1000 vértes és 1000 kürasszír vallon lovas felfogadásával. Mansfeld kérésére az Udvari Haditanács a 2000 lovas felfogadását és a magyarországi hadszíntérre vezénylését Adolf von Schwarzenbergre bízta. Már 1595 februárjában Ortelius tudott arról, hogy Schwarzenberg kap megbízást, de a hivatalos levelet (Bestallung) csak az év június 17-én kapta meg. A lovasság közben gyülekezett a Rajna mentén, de komoly terhelést jelentett a környékre nézve, ahol fosztogattak, erőszakoskodtak, raboltak. Végül július 15-én érkeztek Bécsbe, majd a hónap utolsó napján az esztergomi ostromtáborba. Istvánffy szerint a 2000 vallon lovas már az augusztus 2-i összecsapásban is részt vett, és a török felmentő sereget a táborukig kergették.
Két nappal később is derekasan kivették a részüket a csatából, visszaverték a kitörő védőket, majd Pálffy és Nádasdy Ferenc lovasait kisegítve menekülésre kényszerítették az oszmán felmentő sereget.
Amikor augusztus 14-én Karl von Mansfeld járványban meghalt, a vallon csapatok feletti parancsnokságot Schwarzenberg vette át. Ő vezette csapatát az előző napi Víziváros elleni rohamban is, amelynek során végül a védők feladták a várost és a várba menekültek. A vallon lovasság és Schwarzenberg részt vett az augusztus 26-27-i vörösvári rajtaütésben is, amikor a gyülekező oszmán felmentő sereget verték szét. Szeptember 3-án Buda alatt ismét győzelmet arattak a törökök felett.
Schwarzenberg neve már ekor felmerült, hogy átveszi Mansfeld Obrist-Feldgeneral helyettesi tisztségét, erre ekkor még nem került sor. A következő év június 15-én azonban kinevezték Obrist-Feldmarschallá vagyis a sereg stratégiai és taktikai műveleteinek kidolgozását, gyakorlati végrehajtását végezte, nagyjából mint a mai vezérkari főnökök.
Részt vett Hatvan ostromában, ahol megbetegedett, majd egészségét visszanyerve a mezőkeresztesi csatában (október 26.) is. A csatát megelőző napok összecsapásaiból is kivette a részét, és a vereségben neki (valamint Pálffy Miklósnak, Christoph Tieffenbachnak és Király Albertnek) is komoly szerepe volt, amikor az átkelés során a keresztény sereg fedezetlenül hagyta a balszárnyát. Az oszmán ellentámadás idején Miksa és ő is sietve elhagyta a csatateret lehetetlenné téve így a csapatok újrarendezését. Eleinte még a halálhírét is keltették. A bécsi/prágai udvarnál azonban nem veszítette el a bizalmat, a következő év áprilisában a bécsi helyőrség parancsnoka lett, majd egy hónappal később helyet kapott az Udvari Haditanácsban is.
1598-ban nevezték ki a magyarországi mezei hadak parancsnokává (Obrist-Feldmarschall) és március 29-én Pálffy Miklóssal együtt foglalta vissza rajtaütéssel Győrt, amely kétségkívül legnagyobb haditette volt a magyarországi hadszíntéren. Schwarzenberg már két évvel korábban is javasolta egy tavaszi támadás során Győr vagy Buda megszállását. Ezúttal a gondosan tervezett, szervezett akció, a petárdával végrehajtott támadás teljes sikert hozott. Május 12-én Fehérvárt akarta rajtaütéssel visszavenni, de a vállalkozás kudarcba fulladt. A nyári villámhadjárat során Tatát, Vitányt, Csókakőt, Veszprémet, Palotát és Gesztest vették be Schwarzenberg irányításával a keresztény csapatok. Augusztusban elnyerte a győri végvidéki főkapitányi (Grenzoberst in Raab, supremus capitananeus Iaurensis) tisztséget is, amelyet haláláig viselt. Ő vezette az év őszén Buda ellen indított keresztény hadjáratot. Október 3-án érkeztek a főváros alá, és míg Mátyás főherceg a táborba nem ért (október 9.), Schwarzenberg irányította az ostromműveleteket, de ezt követően is sokat tett a hadjárat sikeréért, azonban a kedvezőtlen időjárás és az utánpótlás nehézségei miatt a sereg november elején dolgavégezetlenül volt kénytelen elhagyni az egykori magyar székvárost.
A következő év áprilisában ugyancsak Pálffy és Nádasdy Ferenc társaságában kísérelte meg Buda bevételét a Győrnél már jól bevált petárdával, de sikertelenül. Helyette a kicsi zsámbéki palánkot foglalták el és robbantották fel. Május 9-én éjszaka az Obrist Feldmarschall mintegy 12.000 katonával ismét rajtütött Székesfehérváron, a külvárosok kapuját petárdával robbantották be, és benyomultak a külvárosokba, de a várossal nem boldogultak. 1599. június 5-én Rudolf császár és király Prágában lovaggá ütötte, felvételt nyert a Reichgrafstandba, illetve a főparancsnok (az egyik főherceg) helyettese is lett, mint Obrist-Feldgeneral. Augusztus 17-én ismét petárdával próbálkozott Pestnél, de a törökök már felkészültek az ilyen támadásra.
1600 nyarán a Pápa várában fellázadt vallon zsoldosok ellen indult seregével ugyancsak Obrist Feldmarschall rangban. Június 24-én rajtaütéssel próbálkozott, de sikertelenül. Ezért július 12-én szabályos ostromművelethez vonultatta fel a seregét, azonban július 29-én egy kitörés során lövés érte és meghalt. 
Adolf von Schwarzenberg jó és felkészült katona volt, bár kudarcok is érték. Tapasztalatait és szakértelmét a tőle telhető módon igyekezett alkalmazni a magyarországi hadszíntéren.
Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában temették el 1600. december 6-án. Egy fiút, Adamot hagyta maga után.
Szobra ma Győrben áll a Duna partján Pálffy Miklós társaságában.
Sources: Szibler Gábor and Bagi Zoltán Péter: Adolf von Schwarzenberg a hadvezér. In. Hadtörténelmi Közlemények. 131. évf. 2018/2.
Bagi Zoltán Péter: Adolf von Schwarzenberg első éve a Magyar Királyságban 1595. In. Dominkovits Péter – Horváth József (szerk.): Győri Tanulmányok. 2015/35
×
×

Cart