Medgyes 

Medgyes (Mediaș, Mediasch, Medwisch, or Medwesch) is in Transylvania, Romania. It is located on the banks of the Nagy Küküllő River, and it is 56 km from Nagyszeben (Sibiu) to the northeast. The name of the city comes from the Hungarian word “meggy” (sour cherry). Before the German Saxon settlers arrived, Hungarian Székely people had lived in this area, they were from the Medgyes Clan. The Romanian name originates in the German version, which also comes from the Hungarian name (Medgyes).

It was King Saint László of Hungary who settled the Székely people on the bank of the Nagy Küküllő River in 1075, it was how they found their home in Medgyes. Gradually, they were placed in the eastern frontier region of Transylvania in the 12th century by King Géza (1130-1161). 

According to Paul Niedermayer, Medgyes was founded in 1046 when the Saxons took over the Székely settlement. The earliest name of the place appeared in a document issued in 1267, it was written as “Mediesy”. The settlement was owned by Jula Magnus in the first part of the 13th century. According to a document from 1283, Bishop Petrus of Transylvania demanded 40 Marks weight of silver from the 8 villages belonging to the Chapter of Medgyes. The place was written as “Medjes” at that time. 

In 1289, it appears in the form “terra Medies”. In 1315, King Károly Róbert of Hungary extends the rights of the province of Szeben to the Saxon inhabitants of “Medyes”, “Selk” and “Berethalm”. Communitas Saxonum de Medgyes, de Selk, de Berethalm et de ad easdem pertinentibus. Two years later appeared the market of the settlement in documents. 

The Medgyes and Selyk Saxons are granted privileges in 1318, exempting them from going to war and from the obligation to house soldiers. Taxation and justice were administered in accordance with the customs of the Szeben. For the first time, the Seat of Medgyes is mentioned as an administrative unit. The existence of a Saxon “geréb” (an official leader) in Medgyes was mentioned in 1320. The oldest original charter of the judge of the “terra Medyesch” was issued in 1356. The town of Medgyes was mentioned three years later as “Civitas Megyes”. 

In 1402, the Hungarian King Zsigmond of Luxembourg (1387-1437) releases the Saxons of the Medgyes-Selyk Seat from the jurisdiction of the Székely Comes. Thus, the Two Seats became independent but their name “Two Seats” appeared first in writing in 1411. The Franciscans built the church and the monastery in 1410.

The first mention of St Margaret’s church and the town clerk. Mention of the main square of the town: in foro Medyes.

1414 A  Szent Margit templom és a város jegyzőjének első említése. A település főterének említése: in foro Medyes.

The text of this year’s charter mentions the town judge

1415 Ez évi  oklevél szövegében a város bírójáról történik említés

1424 Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437) egyik oklevelében Medgyest először említik civitasként. A város két országos vásár megtartására kap jogosítványt, ezt a jogot megerősítik 1498-ban. A város vásárterén (ma Fő-tér) 1530 után vásárcsarnokot építettek.

In a charter of King Zsigmond of Luxembourg (1387-1437), Medgyes is mentioned as a civitas for the first time. The town is granted the right to hold two national fairs, a right confirmed in 1498. After 1530, a market hall was built on the town’s market square (now the Main Square).

1438 Török betörés Mezid bég vezetésével, pusztítja Medgyest és a Két Széket. Turkish invasion led by Prince Mezid, destroys Medgyes and the Two Chairs.

1539 1539-ben, Zápolya János megerősíti a medgyesi kereskedők szabad adás-vételi jogát Magyarország teljes területén In 1539, János Zápolya confirms the free right of Medgyes merchants to buy and sell throughout Hungary

1444 Obszerváns ferencrendiek telepedtek le a városban. Kolostoruk építésének pontos idejét nem ismerjük, a 15. században készülhetett. Templomuk 1500 után épült. Franciscans who were observants settled in the town. The exact date of the monastery’s construction is not known, but it was probably built in the 15th century. Their church was built after 1500.

1447 A Szent Margit Benedek rendi templom okleveles említése: „beatae Margarethae virginis et martyris in oppido Medjes”. Építése 1482-ben fejeződött be. The church of St. Margaret of the Benedictine Order is mentioned in a document as “beatae Margarethae virginis et martyris in oppido Medjes”. Its construction was completed in 1482.

1448 Elkészül a város első ismert pecsétje. Felirata “sigillum oppidi Medies 1448” The first known seal of the city is created. Inscription “sigillum oppidi Medies 1448”

1452 Medgyes várának, erődítményének említése. Mention of the castle and fortress of Medgyes.

1457 A helyi szabók és posztó készítők céhjeinek első említése First mention of local tailors’ and poster makers’ guilds

1459 A városban erdélyi országgyűlést tartanak.

• A Transylvanian Diet is held in the city.

1462.12. 9-12. Mátyás király Medgyes város vendége. King Matthias is a guest of Medgyes.

1467. 10. 30. Mátyás király ismét Medgyesen vendégeskedik. 

1471.I.6. Mátyás királynak Budán kelt levelében védelmébe veszi a medgyesi vargákat az idegen varga és tímár mesterekkel szemben, az utóbbiaknak megtiltja árujuk kirakását, kivételt az országos vásárok képeznek. In a letter to King Matthias in Buda, he defends the Medgyes sewers against foreign sewing and timar masters, forbidding the latter to unload their goods, with the exception of national fairs.

1475 Megépül a város első kőháza. The first stone house in the city is built.

1476 Medgyes mezőváros (oppidum). Mátyás király parancsára itt tartják fogva Vlad Ţepeşt, börtöne a Mária torony.

1477 Mátyás király (1458-1490) hadiállapot esetén seregébe 32 helybélire számít, az otthon maradt, fegyverforgatásra alkalmas emberek  a város erődítményeit védelmezni kötelesek.

1483 A szabók céhének megalakulása.

1486 Mátyás király megparancsolja a város védfalainak építését.

1487 A medgyesi kórház (ispotály) első okleveles említése.

1490 Medgyes védelmére megkezdték a város falainak építését. Az 1534-ig  tartó építkezés eredménye: a fal hossza 2360 m, magassága 7 m, szélessége 80 cm. Mára 1845 m maradt. 

1493 A szűcsök céhének megalakulása.

1494 II. Ulászló (Dobzse László) szorgalmazza, hogy Medgyes a királybíró székhelye legyen. A székhely felváltva Nagyselyket is illeti, mindaddig, amíg a város falai el nem készülnek. Medgyes ekkor oppidum. Az aranyműves céh megalakulása.

1495 Medgyes ismét civitas. 1495-1534 között épült a Farkas utcai kapu.

1500 táján Lerakták a római katolikus templom fundamentumát. 

1501 A városban 6 bejegyzett céh működik.

1506 A kötélverők céhének megalakulása.

1507 A Margit napi sokadalom (országos vásár) említése. Július 13: Medwischer Margarethi. A Kő-utcai kaputorony építésének kezdete. A ferencesek emeletes kolostoráról tesznek említést, 28 cellával és refektóriummal (étkező)

1508 A városbíró Antonius Faber kovácsmester. A városgazda Mathias Muschnay, ő tölti be ezt a szerepet 1514-ben is. Először említik templom tornyát és annak felvigyázóját.

1509 Városbírónak Johannes Appessdorfert választották. A városi tanács tagja Sigmundus szabó mester. 

1510 Medgyesen 300 polgár, 38 zsellér és telepes, 2 pásztor és 4 szegény élt. Kb 1720 lélek.

1516 A ferencrendi zárda és a templom teljes pompájában díszlett.

1517 II. Lajos (1516-1526) a várost civitas minőségében megerősíti. A takácsok céhének megalakulása.

1521 A medgyesi szászok utolsó római katolikus papja: Johannes, Artium Magister, Plebanus Parochialis Ecclesiae b. Margarethae Virginis in Civitate Medgyes.

1525 A kádárok céhének megalakulása.

1526-1998 A várost 472  év alatt 53 alkalommal önti el a megáradt Nagyküküllő vize.

1529 Zápolya János király (1526-1540) vezére, Kun Kocsárd a várost ostromolta, 1530-ban Medgyest bevette.

1530 A vártemplom tornyának magasságát megemelik, így megkapta a mai alakját. A torony csúcsára aranyozott gömböt helyeztek el. A tornyot 68,5 méter magasra emelték.

1534 Zápolya János privilégiuma, e szerint Medgyesen az éves vásárok kivételével idegen áruk eladása-vétele szigorúan tilos. A város kérésére tekintettel az építkezésekre Zápolya János a városnak három évre adómentességet adott. A város falainak építését befejezték. A védőfal hossza összesen 2500 m, magassága 7 m szélessége 0,8 m volt. A  felhasznált építőanyag 16.500 m³, a tornyokkal, bástyákkal együtt 20.000 m³ volt. (Paul Niedermaier adatai)
Ide menekült 1534. szeptemberében Aloisio Gritti erdélyi kormányzó, de az erdélyiek a városba betörtek és szept. 29-én felkoncolták, itt temették el.

1535 35 szerzetes a ferences zárda lakója. A kolostort a reformációt követő esztendőkben istállónak használják.

1538 A kardkészítők céhének megalakulása.

1539 Zápolya János (1526-1540) megerősíti a medgyesi kereskedők szabad adás-vételi jogát Magyarország teljes területén. A kőművesek céhének megalakulása.

1540 A kerékgyártók és lakatosok  céhjeinek megalakulása.

1541 1541-ben mintegy 57 zsindely-, vagy szalmafedeles kőház létezett a városban.

1543.07.17. A cekesi ferences-rendi barátpapokat az evangélikus szászok, kiűzték a városból. 

1544 A kolostor szerzeteseinek száma 14-re csökkent.

1545. V. 17. Medgyesre hívták össze az erdélyi szász lelkészek szinódusát, ekkor csatlakoztak egységesen az ágostai protestáns valláshoz. Az itt hozott határozatokat a szász egyetem 1545. nov. 28-án Nagyszebenben tartott gyűlése erősítette meg. Reformatio ecclesiarum Saxonicarum.
Bartolomaeus Altenberger, az első protestáns lelkész idejében, a volt római katolikus Szent Margit templom a lutheránus-evangélikus közösség tulajdonába ment  át. Ekkor a templom római katolikus oltárát és festményeit eltávolították. Altenbergert 1547-ben Nagyszebenbe hívták lelkésznek.
A lutheránusok 1559, 1560, 1561 és 1572-ben Medgyesen tartották szinódusaikat.

1549-1490 között A brassó Honterus Gimnázium felső tagozatára 32 medgyesi diák iratkozott be.

1550 Izabella királyné engedélyezi a medgyesi felcser céh működését.

1550-1551 A Szent Margit templom tornyának magasítása, így az addigi három emeletet, még öttel megtoldották. A munkálatokat mindössze két hónap alatt végezték el, ennek eredményeként a torony magassága 68,5 m lett. A torony megnövekedett súlyát, a homokos talaj nem bírta el, süllyedni kezdett. A torony tengelyének ferdülése  jelenleg az alap és a csúcs között 2,28 m. Ekkor épült a négy fiatorony a torony négy sarkára, ezzel adták ország-világ tudtára, hogy Medgyes városának pallosjoga van. 1927-1930 között, jelentős költséggel, a dőlést megállítandó, beton övvel látták el.

1552 Medgyes a város első embere Simon Pellio

1552. III. 25. I. Ferdinánd osztrák császár és magyar király (1526-1563) Medgyes városát a Két szék és a királybírói hivatal végleges székhelyévé tette.

1553. aug. 20. ismét Medgyesen tartották az országgyűlést. A szász evangélikus papság megválasztotta első püspökét (szuperintendens) Paul Wiener (1553-1554) személyében. Lucas Unglerus (1572-1600) berethalmi lelkész,  püspökké választásával  a mindenkori evangélikus püspök székhelye Berethalom lett (1572-1867 között)

1556 Pestis járvány Medgyesen és környékén.

1556 körül Az erdélyiek török barát pártja, a reformáció során kiűzte a városból szerzeteseket, elvette a templomot és a zárdát, kórházzá alakította azt.

1557 A medgyesi lepra kórház említése.

1559.VIII.18 1560.I.10. Hebler evangélikus püspök (szuperintendens) elnöklete alatt az egyház lelkészei szinódusra Medgyesen gyűltek össze. A szinóduson részt vett csatlakozási szándék nélkül  Dávid Ferenc (1520 körül -1579) és Heltai Gáspár (1510? – 1574?)

1561.II.6. Medgyes ismét az evangélikus szinódus színhelye. Ekkor történik meg az Augsburgi Hitvalláshoz való csatlakozás és a németországi kapcsolat felvétel. 

1564 A várost nagy tűzvész pusztította.

1569. II. 1-9. és dec. 8. Két országgyűlés színhelye a város. Törvényeket hoznak  az unitáriusok ellen.
1569. jan. 13-án itt született Michael Weiss a híres brassói főbíró.

1570. jan. 1-6. A városba országgyűlésre jöttek a rendek ismét össze.

1570

A mészárosok céhének megalakulása.

1572 A Medgyesen tartott szinódus megerősíti az Augsburgi Hitvallás elfogadását.

1573. IX. 15-18. A medgyesi országgyűlés felhatalmazta Báthory Istvánt (1571-1575 Erdély vajdája, 1575-1583 Erdély fejedelme) a Bekes Gáspár-féle párt felszámolására.

1574 A halászok és pékek céhjeinek  megalakulása.

1575 A városban 461 adófizető háztartást, 64 özvegyet számlálnak. Összesen 2200 lelket.

1576. jan. 14.- febr. 8. Medgyesen tartott országgyűlés megerősítette Báthory fejedelemségét, aki helytartóként öccsét, Kristófot hagyta Erdélyben. Január 28-án a lengyel követek itt hívták meg Báthori Istvánt a lengyel trónra. A díszes eseményre a szász evangélikus templomban került sor. Daday Gerő festőművész (Gyulafehérvár, 1890. márc. 21.- Budapest. 1979. márc. 22.) az eseményt festményen örökítette meg, a mű címe Báthory Istvánnak felajánlják a lengyel trónt. Báthori István 1576-ban a Medgyesen tartott utolsó országgyűlésen az unitárius püspöki hivatalban, Dávid Ferencet megerősítette.

1577

A város polgármestere Simon Pelio.

1579 A város a töröknek 600 Ft adót fizetett.

1582 A borbélyok és rézművesek céhjeinek megalakulása.

1583.II.25. Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem megerősíti a a medgyesi kádár céh eddigi előjogait.

1583 Báthory István Medgyes városnak ajándékozza Völc,  Medgyesszékbeli települést. Az új bírtok bevételeit a város falainak fenntartására, erősítésére fordítják.

1584 A kalapos céh megalakulása.

1585.XI.25. Báthory Zsigmond fejedelem döntőbíróként jár el abban a perben, melyet a medgyesi kádárok indítanak a segesvári, kőhalmi és a szentágotai céhek ellen. A pert az utóbbiak nyerik meg.

1585 Medgyes fizetett tisztségviselői: polgármester, királybíró, székbíró, jegyző, 11 városi szenátor, városi építész, a város ügyésze és két pénztáros.

1586 Pestis járvány tizedelte a város és a környék lakosságát. A töröknek fizetett adó 696 Ft-ra emelkedett.

1586.V.8. Báthory Zsigmond fejedelem (1581-1597) engedélyezi a medgyesi aranyművesek céhének, hogy a fejedelmi kincstárból évente 2 Márka (480 gramm) aranyat vásároljanak és azt ezüsttárgyak aranyozására használják. 

1588 Bocskai István unokaöccsét, gyámoltját, Báthory Zsigmondot a medgyesi országgyűlésen nagykorúsítják (1588. dec. 8-23.) és átvette a kormányzást. A jezsuiták kitiltása Erdélyből. Az Új utcában (Neugasse) 47 ház vált a tűzvész martalékává. A Schuller Ház Hannes Schuller városbíró tulajdona.

1589 Az ácsok, a kovácsok  és a fazakasok céhjeinek megalakulása.

1599. márc. 21-29. A medgyesi országgyűlés Zsigmond fejedelem utódául, Báthory András bíborost választotta fejedelemmé. Az eseményről 1973-ig a Schuller Ház falán, a Kórház utcai részén, márványtábla felirata tanúskodott. 1973-ban Hermann Fabini építész tervei szerint kezdték meg a ház hosszan tartó restaurálását, a táblát pedig „ideiglenesen” eltávolították.

1601-1604 Pestis járvány tizedelte a lakosságot.

1601 Simon Kirtschner medgyesi lelkész naplót vezetett egyházát érintő eseményekről, címe: Diarium Ecclesiae Mediensis

1602. VIII. 23-31. A medgyesi országgyűlés Basta rémuralma ellen emelte fel szavát.

1603 Székely Mózes fejedelem (1603. május-július) hadai pusztították a várost.

1604 A szász iskolának ettől az évtől vannak anyakönyvei, valamint hiánytalan a rektori névjegyzék. Ekkor az iskola  rektora Matheas Schullerus volt, őt a város pénztárából 60 forint javadalmazást kapott.   

1605 Bocskai István (1605-1606) csapatai uralták a várost. 1605. aug. 27-én Bocskai István ünnepélyes bevonulása Medgyesre. Bocskait a szept. 4-re, Medgyesre összehívott országgyűlés alkalmával a három nemzet képviselői „egy szüvvel-lélekkel” iktatták be fejedelmi tisztségébe és megerősítették Bocskait, Erdély élén.1605. nov. 14-én Bocskai az itteni országgyűlésen felesküdött Erdély alkotmányának betartására. A szultán követeitől átvette a fejedelmi jelvényeket. (Bár Bocskait Marosszerdán (Nyárádszeredán) febr. 21-én a megyei nemesek és a székelyek fejedelemmé választották, eddig  – szept. 14-ig – a szászok ellenezték Bocskai fejedelemmé választását). Kortársak véleménye: Princeps magnae spei – Nagyreményű, de rövíd életű fejedelem.

1607 Városi konzul Simon Zacharias, székbíró Joannes Krugh volt.

1608.IV.23. Segesváron olyan nagy árvíz volt, amelyet még nem éltek át. Medgyes sem kerülhette el a katasztrófát.

1608 Joannes kőműves a város szenátora. Az elhunyt Martinus Horwatth és Joannes Maurer városi jegyzők megüresedett helyére Joannes Jarus és Laurentius Bernadinus lett megválasztva.

1609 A székbíró Staphanus Sartor (szabómester), a város jegyzője Petrus Kolosvári. 

1610. IX. 29.- X. 4. Országgyűlés Medgyesen

1611.                     gróf Forgách Zsigmond császári hadvezér foglalta el a várost, rövidesen Báthory Gábor Erdély fejedelme 300 katonával hódítja meg Medgyest. A várostól 12.000 magyar forint hadisarcot követelt. Medgyes királybírája Blasius Pellio (szűcsmester)

1614. II. 23.- III. 16. Medgyesen tartották az erdélyi országgyűlést. Ugyan ebben az évben jegyezték fel a város polgármestere, Petrus Gotterbarmet elleni lázongást. Az országgyűlés folyamán, márc. 5-én, itt fogták el és végezték ki Báthory Gábor fejedelem gyilkosait, Szilasi Jánost és Ladányi Gergelyt.

1615 Medgyesen 225 adófizetőt tartottak nyilván. Ekkor a város négy adózási negyedre volt felosztva, ezek: Minus (Kis), Majus (Nagy), Zekesch és Kő utca.

1615.II.10. Bethlen Gábor fejedelem Fogaras várában kelt okiratában megerősíti az ács céh jogait.

1616 A város Tanácsházának (Városháza) első említése. Medgyes város számadáskönyve szerint Bethlen Gábor fejedelem és udvartartásának vendégül látása a városnak 260,86 arany forintjába került. Bethlen idejében 1 arany forint súlya 3,55 g arany volt. 2015. évi arany ára szerint ez 522 lejnek felel meg. 

1618 Medgyes város a fejedelmi udvarban tartózkodó küldöttségének elszállásolására Gyulafehérváron megvásárolják Körmendi János házát.

1621 A város vezetőségének, a százak tanácsának, a magisztrátusnak és a város tanácsának működési szabályzata. Ezen szabályzat értelmében súlyos büntetés terhe alatt a város polgárainak megtiltják, hogy lakóházaikat, telkeiket, termőterületeiket más nemzetiségűeknek eladják. Ez ügyben 1683-ban újabb megszorításokat határoznak, a vétkeseket megszégyenítése után, csúfolódások közepette kikergették a városból. 

1621.IV.7. Simon Kirtscher lelkész idején az evangélikus templom orgonájának régi sípjait újakkal cserélték ki. 

1624 A posztókészítők céhének megalakulása.

1624.X.11. Bethlen Gábor fejedelem (1580-1629) a medgyesi aranyműves céhtől rendel két aranyozott ezüst kannát. A fejedelem megjegyzi, hogy a kész árút Szent Márton napjára (november 11) kéri, tehát sürgősen, mivel menyegzőjére készül és a két kanna majd a lakodalmas asztalt dísziti. Megtoldotta még azzal, hogy az aranyozott kannák súlya érje el a 3380 grammot és az elvégzett munkát időben megfizeti. 

1625.XII.4. Ismét parancs érkezik a fejedelmi székvárosból Gyulafehérvárról. Ekkor 12 ezüst tányér elkészítését kéri Bethlen Gábor fejedelem. 

1627.III. 19. A város trombitásának, Michael Wimmerden-nek a város új harsonát és négy trombitát adott át.

1629 Hídat építettek a Nagy-Küküllő felett. A medgyesi szabók céhének tagja Martinus Hifft “mintakönyvet” állított össze, ez a mai reklám füzetek őse. Ebben szabásmintákat, ruha mintákat, a rendelkezésükre álló szövetek mintáját gyűjtötte össze. 

1630 Erdélyi országgyűlés Medgyesen. Petrus Aurifaber a királybíró. 

1631 A Cekes utcai kaputorony (Zekeschtor) építése (a Cekes és a Kutya utca sarkán állott)

1632 A kovácsok kapubástyájának (Schmiedgässer Tor) építése (a Kórházzal szemben)

1633 Pestisjárvány tört ki Medgyesen, 800-an haltak meg, naponta 9-14 temetés történt.

1633.IX.23. Johannes Reisner igazolja, hogy Merten Goldschmiednek és Paulus Weyrauch  a medgyesi becsületes aranyműves céh mesterei I. Rákóczi György (1630-1648) fejedelemtől 12 Márka ezüstöt (2 kg 880 gramm) átvettek és ebből 4 edényt készítettek. Ugyanaz a Johannes Reisner 1633. október 16-án igazolja, hogy a medgyesi ötvösök elkészítették és elküldték azt a két pár kehelyt 1 kg 400 gramm súlyban, amelyeket a fejedelem a török porta számára rendelt.  

1634.VIII.9. A város számadáskönyve szerint 222 arany forintot és 46 dénárt költöttek fegyver, puskapor és ólom vásárlására. Ezt a nagy összeget a város céhjei adták össze. Az összeg nagyságát szemléltetendő 1 arany forintért 1600-1640 között 6 veder = 67 liter bort lehetett volna venni. Az 1634-es árakkal számolva 222 forint 46 dénárért 14.904 liter bort lehetett volna vásárolni. 

1635 A Farkas utcai kaputorony (Forkeschgässer Tor) átépítése, ekkor kapja mai alakját. Ekkor személyek számára bebocsátó kis kaput és a kapu strázsa számára őrházat  építettek. Ez utóbbit, béke időben sütőháznak használták. Ebben az évben nagyon gyenge szőlő termés volt.

1636 A Kő-utcai kaputorony (Steingässer Tor) építésének kezdete, az épület elődjét 1507-ben említik. Az épület magassága 28,50 m. 1705-ben Pekry Lőrinc kurucai súlyosan károsították, 1743-ban újjáépíttették. 1940-1944 között a szász ifjúság székhelye.

1637.III.1.–22. Erdélyi országgyűlés Medgyesen.

1637 A német iskola rektora, Matthias Miles új iskolaszabályzatot vezetett be. Az iskola gimnáziumi rangot kapott

1639 A mai Küküllő-híd környékén felépül a fahíd.

1640.VII.12. A szíjgyártó céhek uniójának összejövetele Medgyesen. Ebben az évben alakul meg a medgyesi szíjgyártók céhe. A város fürdőházának javítása. 

1641 A szász evangélikus gimnázium torockói sínvasat szerez be, 

1642 Medgyesen 28 céhet tartottak számon.

1643 Az  asztalos céh megalakulása. Pestis járvány Medgyesen és környékén. 

1645 A Kő-utcai kapu építésének befejezése

1646 Pestisjárvány Medgyesen, a feljegyzések szerint, ismét 800 áldozattal. További járványos évek: 1653, 1656-1658, 1660-1661.

1653.IX.3. Kapucsi pasa vezette török küldöttség vendéglátása a város költségén 91,13 arany forintba került. 

1657 A késkészítők céhének megalakulása. A medgyesi késkészítő iparos legények egylete szigorú magatartás szabályzatának megfogalmazása.

1658. I. 22. Az erdélyi országgyűlés Medgyesen, Barcsai Ákos  fejedelem ostroma alatt.

1659. XII. 12. Országgyűlést hívtak össze Medgyesre.

1660 Mathias Milles rektor idejéből származik a gimnázium első szabályzata. A felső osztályokban görög és latin nyelvet, hittant, logikát, retorikát, poetikát és éneket tanítottak. A tanulók reggel és este précesen – könyörgésen vettek részt. A város jegyzője Stephanus Tatarlaki.

1661 Megkezdi ténykedését a medgyesi nyomda.

1661. VI. 2. Az itt tartott erdélyi országgyűlés kimondta a töröktől való elszakadást.

1662 Első alkalommal említenek zsidó adófizetőt a városban. 

1662. X. 20. Erdélyi országgyűlés Medgyesen.
Az evangélikus iskola könyvtárának legrégibb könyvjegyzéke (leltára).

1671 Felső-Bajomban (Báznán) égő vízről tesznek említést. Georg Wette nagyszebeni gyógyszerész tanulmányt ír róla, 1688-ban: De Aquis ardendibus címmel. Az erdélyi földgáz első megemlítése.

1672 Pestis járvány Medgyesen és környékén.

1673 Medgyes város szenátusa a személyszállítás rendezésére egy évre postamestert alkalmazott Domokos István személyében (Magister Postarum) Domokos javadalmazása 90 arany forint és terménybeni juttatások. Jogába állt két legényt alkalmazni és két kocsit tartani. Ebben az évben a város szenátorai a következők voltak: Mathias Bernhardi, Martinus Wellmanus, Georgius Kirschner, Petrus Binderus, Valentinus Seraphinus, Michael Kessler, Stephanus Hann Villicus, Mathias Tinnes, Georgius Axmann, Stephanus Graeser, Johannes Schneider, Michael Stamp alias Buser.  A szék bírája Mathias Czekescher volt.  

1675 A városban 461 adófizetőt és 64 özvegyet írtak össze.

1676 Apafi Mihály és környezetének Medgyesen történt borfogyasztása a várost 155 arany forinttal terhelte. A város 224 porta után fizette a töröknek fizetendő adót. 

1679 Medgyes város szenátorai: Joannes Auner Proconsul, Stephanus Hann, Mathias Tinnes, Georgius Axman, Joannes Schneider, Michael Satmpius, Georgius Goldschmidt, Joannes Weinhold, Petrus Hermann villicus, Michael Krauss, Andreas Mollitoris, Martinus Hoffmann. 

1683.IV.30. A választások eredményeként Michael Kessler lett a király- és székbíró.

1686 A medgyesi gimnáziumban diák színház működött, Schüler Teatro néven.

1688 A városházát egy nyári zivatar súlyosan megviselte. A károk kijavítására idő és pénz hiányában hat évet kellett várni. Ez év áprilisában az adózó porták száma 200-ra csökkent. 

1691 A város falainak újjáépítése a mai kórház környékén, a Farkas utcai kaputorony közelében lévő bástya megerősítése. 

1691.XII.6. A osztrák császári hadsereg Veterani ezredének egy századját áttelelésre Medgyes, Berethalom, Válhíd, Muzsna, Baromlaka és Kisselyk településeken szállásolták el.

1692 Az evangélikus iskola épületének egy részét átépítették. A templom toronyórájának karbantartására, beállítására órásmestert alkalmaznak. Évi javadalmazása 45,84 arany forint. Itt alkalmazta a város a trombitást is, akinek feladata jelezni a vészhelyzeteket (tűz, árvíz, ellenség a láthatáron). Ő jelezte az erdélyi fejedelem, vagy magasrangú tisztségviselők érkezését is. Fizettsége évi 40 arany forint készpénz, természetben gabona, szalonna és tűzifa.  

1694.XI.23. A marosvásárhelyi országgyűlés Medgyes adózó portáinak számát 110-ben állapítja meg.

1695 A szappanfőzők céhének megalakulása.

1698 A városban működő céhek száma 33. Ekkor a nyilvántartásokban 51 háztartás (220 lakos) 6 db ökröt, 96 háztartás (340 lakos) 4 db ökröt, 176 háztartás (516 lakos) 2 db ökröt tartott, 176 család (674 lakos) igavonó állat nélküli. Összeírtak még 150 iparos tanulót, szolgálót, mezőőrt, 130 szegényrendűt.  A lakók száma összesen 2030.

1699. jan. 26. A volt ferencrendi kolostorban a városi kórházat rendezik be.
Erdélyt a karlócai (Karlovac) béke értelmében a Habsburg Birodalom foglalta el.

1699 Az adófizetők száma ebben az éveben 417.

1705. ápr. 7. – június 13. ghimesy és gácsi gróf Forgách Simon kuruc tábornagy seregei 10 hétig ostromolták Medgyes falait, majd bevették a várost. A kurucok elvonulásával a város osztrák kézre került. A császáriak parancsnoka báró Görtz volt. Ő az evangélikus parókia kiürítése után ide tette székhelyét. A városra 8000 arany hadisarcot vetett ki. 

1705.XI.1. Leltárt készítenek azokról a fegyverekről melyeket fejedelmi megrendelésre II. Rákóczi Ferenc csapatainak készítettek. 

1706. X. 27. Medgyesre erdélyi országgyűlést hívtak össze. Rákóczi először látogatott el Erdélybe, mint választott fejedelem. A medgyesi országgyűlésen igyekezett azokat a gazdasági intézkedéseket Erdélyben is bevezetni, amelyek Magyarországon már érvényben voltak: rézpénz, adó kivetése a háború költségeire.
 1709 Júniusban és a következő hónapokban a pestis Medgyesen, Segesvárott, Küküllő és Torda megyékben, Udvarhelyen és Gyergyószékben a lakosság nagy részét elpusztította. A gombkötők céhének megalakulása.

1711 A városnak fizetett postamestere volt, őt a városbírónak rendelték alá. A város fizetés jegyzékén találjuk még a tanítót (az iskolamestert 1611, 1615, 1675-ben és a további években is említik), az iskola és a templom szolgát, a jegyzékben találunk még két széki darabontot

1712. XI. 14. – XII. 20. A medgyesi országgyűlésen az erdélyi rendek letették az esküt III. Károlynak (1712-1740), mint magyar királynak és Erdély fejedelmének.

1713. II. 24. – VI. 25. A hosszúra sikeredett országgyűlést felváltva Medgyesen és Nagyszebenben tartják.  Az évek folyamán Medgyesen 21 erdélyi országgyűlést tartottak (1459, 1553, kétszer 1569-ben, 1570, 1573, 1576, 1588, 1599, 1602, 1605, 1610, 1614, 1630, 1637, 1658, 1659, 1662, 1706, 1712, 1713)
1713. Az erődtemplom északi oldalán iskolaépületet emeltek.

1717-1718 Pestis járvány tizedeli a lakosságot, ezúttal 770 az áldozatok száma. Az álhatatos hőség miatt nagy drágaság keletkezett és egy köböl gabona 4 forintba került. 

1719 A rojtkészítők céhének megalakulása.

1720.III.1. A városi tanács teljesítette gróf Anton Virmond Hugó Damián  (1666-1722) osztrák tábornok akaratát:  a ferencrendiek visszatérhettek a Cekesen lévő omladozó templomba és zárdába.  A romos állapotban lévő templom épület nagy részét később barokk stílusban építik újjá.  

1722-ben római katolikus elemi iskolát alapítottak, kisebb megszakításokkal 1948-ig működik.

1723 Medgyesen 352 iparos mesterember lakott. Jövedelmük évente 19.449 forintot tett ki. (Összehasonlításként, ekkor egy pár ökör ára 55 Ft. volt). Termékeiket élénk heti és országos vásárokon értékesítették. 1723-ban Medgyesen az adómentesek (exemptusok) száma 101. Köztük volt a városbíró (dux), jegyző 1, orgonista 1, kürtös 1, városi hajdu és szolga 22, városi szakács 1, órás 1, csősz 1, a város kocsisa 1, futár 3, pásztor 5, a többi vagy jövevény vagy új házas.

1723.X.5. A brassói szíjgyártó céh levélben kéri a medgyesi céhet arra, hogy az elkövetkezendő medgyesi vásáron őket az első hely illeti meg, a kérést pedig megtoldották azzal, hogy a szebenieket onnan zavarják ki.

1725 Melsing Atanáz házfőnöksége idején kezdődött a ferencrendi kolostor első nagyobb építkezése, helyreállítása, Az északi szárny emeletének rendbetétele Lichtenstein Mária Anna hercegnő költségén.

1726-1733 A ferencrendi kolostor 15. században gótikus stílusban épült keleti szárnya kibővül a nyugati és északi szárnnyal. 

1728 A medgyesi ferences templomot barokk stílusban átépítették. A bejárati rész, a kórus, a sekrestye árulkodik a korábbi gót stílű voltára.

1731 Megkezdték a ferencrendi kolostor keleti, vagy a Küküllő felé néző szárnyának javítását. 

1732 Daniel Conrad von Heydendorf feljegyzése szerint az evangélikus templom orgonáját nagyböjt idején felújították. Az orgonaépítő fizettsége 85 magyar forint volt, festését 30 forintért végezték. 

1735 A ferencrendi kolostort 35 szerzetes lakja.

1736 A várost körülölelő nagy részt téglafal hossza 2400 m, 8 m magas, 80 cm vastag. 3 erős kapu toronnyal, 4 gyalogos kapuval, 19 kapuval és bástyával volt ellátva. A város terjeszkedését megkönnyítendő egy kaput, három kiskaput épít s 12 bástyát lebontanak.

1740 körül Haller János kormányzónak és feleségének Dániel Zsófiának bőkezű támogatásával a római katolikus templom hajójának és a déli mellékkápolnájának felújítása. 

1741 A ferences kolostor déli szárnyának rendbetétele. A piaristák Medgyesen az erdélyi kincstári hivatal támogatásával  alapítottak iskolát, ez azonban a szász lakosság ellenséges érzülete, és a tanulók csekély száma miatt nem volt életképes. 1789-ben megszűnt, a Főtér nyugati oldalán lévő épületet 1794-ben F.I. Guggenberg kerekedő vette meg.

1745 A Kő-utcai kaputorony újjáépítése.

1747 A medgyesi ferencrendi kolostort konvent rangjára emelik, ettől kezdve a rend felsőbb iskolájának otthona lett. Falai között elemi iskola is működik. 

1752.I.8. A medgyesi evangélikus egyháztanács határozatot hoz a templomi ülésrend tekintetében. A céhek fontosságuk, tekintélyük, gazdasági állapotuk szerint kaptak ülőhelyeket.

1753 Az utolsó boszorkányper Medgyesen.

1754 A Királyi Táblát – Erdély legfelsőbb törvénykező szervét – Mária Terézia császárnő átköltöztetteti Medgyesről Marosvásárhelyre.

1759.VI.2. Georg J. Haner evangélikus lelkész közli a rézműves céhvel a templomi új ülésrendet.

1760 A Schuller Házban működött a Fekete Sas patika (Apotheke zum Schwarzen Adler)

1763 A szőlőtermés a Küküllők mellékén bő és jó, a gyümölcstermés szintén. 

1765.IV.8. Johann Schuster szövőmester panasszal fordult a városi magisztrátushoz. Ebben felsorolja, hogy ő 1746-ban megvásárolta Martinus Gräff padjät a templomban, ezt a helyet azonban az orgona átépítésének zűrzavarában eladták egy kötélverő céhbelinek. Helyét visszaköveteli.

1766-1769 A medgyesi piarista gimnáziumban Dugonics András a poézist és a retorikát tanítja. Ő az első magyar regény, az Etelka alkotója. 

1766 Mária Terézia császárnő rendelete szüntette meg a boszorkánypereket. 

1768.I.16. A városi tanács Csáky György lakatosmestert kontárkodás miatt 10 forintra ítélte és kötelezte, hogy mesterségét ezentúl mint céh tag gyakorolja. 

1770 körül a római katolikus templomot 8 oltár díszíti. 

1771.VII.13-24 Nagy árvíz pusztította az alsóvárost.

1771.XI.16. a medgyesi városi tanács lemond a Cekesen lévő kolostor és zárda tulajdonjogáról.

1771-1781 között itt működik Johann Sifft könyvnyomdája.

1773 a római katolikus templom főoltárát egy díszesebb és nagyobb oltárral cserélik ki. 

1773.VI.2. József főherceg, a későbbi II. József császár nyitott kocsin látogatta meg Medgyest. 

1781. VII.  4. II. József (1780-1790) aláírja a concivilitas-rendeletet, ennek értelmében megengedik Medgyesen is (a várfalon belüli részeken) hogy a szászság mellé, a magyarság és a románság is  beköltözhessen. Ezzel megkezdődik Medgyes etnikai elszíneződése, a szászság hegemóniája már múlté. A város ekkor veszítette el tiszta szász jellegét. József császár célja az elnémetesítés volt, a „natio austriaca” létrehozása, ezt a célt követve a városba osztrák, kiváltképpen morva tisztviselőket, katona tiszteket helyeznek, akiknek nagy része katolikus vallású.

Medgyes történeti kronológiája
Összeállította Szabó M. Attila.